Az első földrengést erről a területről 1739-ben jegyezték fel, melynek fészke Nagykőrös környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy 5-ös intenzitású rengést. Az 1911-es főrengés kipattanását megelőzően további 84, Kecskemét környezetében észlelt földmozgásról vannak ismereteink.

A főrengés Kecskeméttől ÉK-re, a város határában, 1911. július 8-án éjjel keletkezett. Nagy sajtója volt az eseménynek, amelynek alapján ítélve (néhány újságcikktől eltekintve) a rengést akár katasztrofális jelzővel is illethetnénk. A rengés éjjel történt, ennek ellenére haláleset nem volt, épületek tehát nem dőltek össze. Szerencsére a rengés után közvetlenül néhány kutató (Ballenegger R. 1911, Cholnoky J. 1912., Réthly A. 1911) a helyszínre látogatott és a keletkezett károkról fényképfelvételekkel illusztrált részletes leírást adott. A kutatásaik során összegyűjtött anyag fontos forrása volt a későbbi vizsgálatoknak.

 

Kecskeméti zsinanóga

Az 1911-es kecskeméti földrengés hatására a belvárosi zsinagóga kupolája erősen megrongálódott.

 

A rengés után kárbecslő bizottság mérte fel a károkat. Megállapították, hogy a belterületen 1269 lakóház sérült. Ez a belterületre eső 4569 lakóház 28%-a. Volt néhány, feltehetően nagy értékű épület, amely 2000 korona feletti kárt szenvedett. Harmincnégy épület kiürítését rendelték el. Nyilván a legsúlyosabban sérült házakból kellett az embereket kilakoltatni.

A főrengéseket követő utórengések területi eloszlása is megerősíti a főrengés keletkezési helyére vonatkozó feltételezést. Cholnoky J. (1911) épületkár elemzései is egy ÉK-DNy-i irányú főlökést valószínűsítenek. Az épületkár elemzésekből egy DNy-i forrás is feltételezhető, de a Nagykőrös-Kecskemét között keletkezett több utórengés ezt a feltételezést kizárja.

 

Az 1911-es és két korábbi, 1908-as kecskeméti földrengés izoszeiztáinak térképe, kombinálva a gravitációs anomália szintvonalaival.

 

A vizsgált területen több fúrást mélyítettek és megszerkesztették a neogén képződmények aljzatának, valamint az alsó-felső-pannóniai határnak a szintvonalas térképét. A neogén aljzat Kecskemét nyugati részén 2000 m mélyen helyezkedik el, majd keleti irányban 1200 m-t emelkedik 9 km-es távolságon. Az emelkedés nem egyenletes, vannak olyan szakaszok, ahol 1 km-es vízszintes távolságon 300 m-t emelkedik az aljzat. Az alsó-felső-pannoniai határ már az egész város területén 900 m mélységben található. Az egész terület a negyedkor folyamán süllyedt, Kecskemét szűkebb környezete 100 m-t, a távolabbi részek 200 m-t. Ez a kép a terület jelenkori aktivitását támasztja alá.