Az egyik legnagyobb károkat okozó hazai földrengést 31 szeizmikus esemény előzte meg, melyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek. Maga a főrengés 1956. január 12-én 6 óra 46 perckor keletkezett. A szemtanúk visszaemlékezése szerint először egy mély morajlást lehetett hallani, majd pillanatnyi csend után az utak felszíne elkezdett mozogni, a fák és oszlopok ide-oda himbálóztak, a házak recsegtek-ropogtak. A földmozgást a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi, ógyallai, bécsi és campulumi szeizmológiai állomások is regisztrálták, így a rengés erejét (magnitúdóját) műszeres mérésekből lehetett kiszámítani.

Dunaharasztiban 3500 épületből 3144 megsérült, néhány haláleset és sebesülés is történt. Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkő ledőlt, illetve elfordult, a kis mélységben levő ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban 3 cm széles repedés keletkezett a felszínen és néhány 4 cm-es átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés során keletkezett apró iszapkráterek. Jelenlétük arra utal, hogy a felszín alatt talajfolyósodás történt.

A népies nevén iszapkráternek, vagy iszapvulkánnak nevezett jelenség a földrengések hatására jön létre homokos területen. A vízzel átitatott homok a rengések hatására folyadékszerűen kezd viselkedni, azaz fellép a talajfolyósodás jelensége. Ha a talajfolyósodás a felszín alatti rétegben jön létre, előfordul, hogy a homokos víz a felszínre tör, mint egy apró „homokvulkán”.

A rengés Budapesten is okozott károkat, elsősorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentős hatással volt a földmozgás. A Rudas fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés során számos épület megrongálódott és sok sírkő ledőlt vagy kimozdult a helyéből.

A nagyobb földrengéseket általában több száz utórengés követi. Ezek területi eloszlása gyakran értékes felvilágosítást ad a rengéseket kiváltó aktív törésvonalak és zónák helyéről. A Dunaharasztit megrázó földrengést követő utórengések főleg a Duna bal partján lévő településeken okoztak károkat. A főrengés fészke valószínűleg a Bugyi magasrögtől északra, az Alsónémedi süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett.

A terület aktivitása 1956. után csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak nagyobb rengések a környéken.

Tekintse meg a Duna2 Televízió összeállítását az 1956-os dunaharaszti földrengésről.

További fényképek az 1956-os dunaharaszti földrengés által okozott károkról:

Az 1956-os dunaharaszti földrengés során számos lakóépület megrongálódott....

....és lakhatatlanná vált.

Dunaharasztin a tanácsháza is súlyosan megsérült.

Taksonyban sírkövek rongálódtak meg és egy nagy kőkereszt is ledőlt.

Taksonyban súlyos károk érték a templomot, Szigetszentmiklóson pedig - többek között - egy hosszú téglakerítés is romhalmazzá vált.

• Előző
• Tovább